A negyvenes-ötvenes éveink környékén tapasztaljuk megelőször, hogy a korábban természetesnek vett éles látás fokozatosan megváltozik. A telefon kijelzőjét egyre távolabb kell tartanunk, az apró betűk olvasásához erősebb fényre van szükségünk, estére pedig hamarabb elfárad a szemünk. Ezzel párhuzamosan az is előfordulhat, hogy vezetés közben a távoli közlekedési táblák, az útjelzések vagy az esti fények már nem látszanak olyan élesen, mint korábban. Így kialakulhat az a látszólag ellentmondásos helyzet, hogy egyszerre van szükségünk szemüvegre az olvasáshoz és a távoli, például vezetés közbeni látáshoz.
A közeli látás romlása középkorban elsősorban a szem természetes öregedésével, míg a távoli látás életlensége különböző fénytörési hibákkal vagy azok változásával függhet össze. A két jelenség azonban ugyanabban az életkorban is jelentkezhet.
A szem egyik különleges képessége, hogy különböző távolságokra képes fókuszálni. Amikor közelre nézünk, például könyvet olvasunk vagy telefonképernyőt figyelünk, a szemlencse alakja megváltozik, hogy a közeli tárgyról érkező fényt megfelelően a retinára fókuszálja. Ezt a folyamatot akkomodációnak nevezzük. Az életkor előrehaladtával a szemlencse fokozatosan veszít rugalmasságából, ezért egyre kevésbé képes alkalmazkodni a közeli távolságokhoz. Ezt az életkorral összefüggő jelenséget presbyopiának, magyarul öregszeműségnek nevezik.
A változás általában nem egyik napról a másikra történik. Eleinte csak gyenge fényben vagy hosszabb olvasás után jelentkezhet a probléma. Később az ember azt veszi észre, hogy ösztönösen távolabb tartja a könyvet vagy a telefont, hunyorog, esetleg fejfájás vagy szemfáradtság jelentkezik.
Fontos tudni, hogy a presbyopia természetes életkori változás, és előbb-utóbb szinte mindenkit érint. A szemlencse alkalmazkodóképessége fokozatosan csökken.
Miért lehet közben távolra is szükség szemüvegre?
A távoli látás életlensége más mechanizmushoz kapcsolódik. Rövidlátás esetén a távoli tárgyakról érkező kép nem pontosan a retinára, hanem elé vetül, ezért a távoli részletek elmosódhatnak. Távollátásnál vagy asztigmiánál szintén előfordulhat, hogy bizonyos távolságokra nem megfelelően éles a kép. Egy korábban enyhe fénytörési hiba hosszú ideig szinte észrevétlen maradhat. Fiatalabb korban a szem alkalmazkodóképessége bizonyos mértékig kompenzálhatja az eltérést, a középkorban azonban ez a képesség csökken. Emiatt egy korábban alig észrevehető látáshiba is feltűnőbbé válhat.
Vezetés közben különösen hamar észlelhető a változás. A közlekedési táblák feliratai később válnak olvashatóvá, a távoli járművek részletei kevésbé élesek, sötétben pedig zavaróbbá válhatnak a szembejövő autók fényei. Az éjszakai vezetés gyakran hamarabb jelzi a látás romlását, mivel gyenge megvilágítás mellett a szemnek nehezebb éles képet kialakítania. Így könnyen előfordulhat, hogy ugyanannak az embernek olvasáshoz pluszos korrekcióra, míg távoli látáshoz egészen más dioptriájú szemüvegre van szüksége.
Egy szemüveg is elég lehet több távolságra
Ha valakinek közelre és távolra is korrekcióra van szüksége, nem feltétlenül kell folyamatosan két külön szemüveget cserélgetnie. Erre szolgálhatnak többek között a multifokális vagy progresszív szemüveglencsék. Ezekben a lencsékben fokozatosan változik a dioptria. A felső rész elsősorban a távoli látást segíti, az alsó terület az olvasáshoz szükséges korrekciót biztosítja, a kettő közötti rész pedig a köztes távolságokra, például számítógép használatához lehet megfelelő.
Bizonyos esetekben azonban kényelmesebb lehet külön olvasószemüveget, számítógépes szemüveget és vezetéshez használt szemüveget alkalmazni. Az ideális megoldás mindig az adott személy dioptriájától, életmódjától, munkájától és napi szokásaitól függ. Éppen ezért a gyógyszertárban vagy üzletben kapható kész olvasószemüveg csak korlátozott helyzetekben jelent megfelelő megoldást. Ezek ugyanis mindkét szem számára azonos dioptriát biztosítanak, miközben a két szem fénytörése gyakran nem teljesen egyforma, és az asztigmiát sem korrigálják.
A vezetés különösen pontos látást igényel
Az éles távollátás, a kontrasztok érzékelése, a megfelelő térlátás és a gyors vizuális alkalmazkodás egyaránt fontos a közlekedési helyzetek felismeréséhez. Ha valaki azt veszi észre, hogy később tudja elolvasni a táblákat, hunyorognia kell, esti vezetésnél bizonytalanabbnak érzi magát, vagy a fényszórók körül erős fényudvart lát, érdemes szemészeti vagy optometriai vizsgálatot kérni.
A látás változásának hátterében éppen szürkehályog, a szaruhártya eltérései, a retina betegségei vagy más szemészeti problémák is állhatnak. Különösen fontos orvoshoz fordulni akkor, ha a látás hirtelen romlik, csak az egyik szemet érinti, torz látás, villanások, újonnan megjelenő úszkáló homályok vagy látótérkiesés jelentkezik.
Megőrizhető-e a szemerő?
A presbyopia alapvetően életkorral járó természetes folyamat, amelyet jelenlegi ismereteink szerint életmóddal nem lehet megállítani. A megfelelő életmód azonban sokat tehet azért, hogy a szem és különösen a retina, valamint a szem erei hosszú távon egészségesek maradjanak.
Fontos a megfelelő vérnyomás, vércukor- és vérzsírszint fenntartása, hiszen a cukorbetegség és az érrendszeri betegségek a szem állapotát is befolyásolhatják. A dohányzás kerülése ugyancsak jelentős szerepet játszik, mivel több szemészeti betegség kockázatával is összefüggésbe hozható.
A kiegyensúlyozott étrend szintén hozzájárulhat a szem egészségéhez. A zöld leveles zöldségek, különböző színes zöldségek és gyümölcsök, valamint az omega-3 zsírsavakat tartalmazó élelmiszerek olyan tápanyagokat biztosíthatnak, amelyekre a szervezetnek és a szem szöveteinek is szükségük van. Az étrend-kiegészítők között is akad olyan, amit kifejezetten a szemerő támogatására fejlesztettek ki.
Tippünk: a citrom.hu oldalon elolvashatjuk a szemerő komplex készítmény összetevőt, ha ezekre a hatóanyagokra vagyunk kíváncsiak.
A képernyő nem feltétlenül rontja el a szemet, de alaposan kifáraszthatja. A középkorú emberek jelentős része naponta több órát tölt számítógép, telefon vagy más digitális eszköz előtt. A hosszan tartó közeli fókuszálás szemfáradtságot, száraz szem érzést, fejfájást és átmeneti homályos látást okozhat. Ennek egyik oka, hogy képernyőnézés közben ritkábban pislogunk, emiatt könnyebben kiszárad a szemfelszín. Emellett a folyamatos közeli munkavégzés nagyobb terhelést jelenthet a látórendszer számára.
Segíthet, ha rendszeresen megszakítjuk a közeli munkát, időnként távolabbra nézünk, megfelelő távolságban és magasságban helyezzük el a monitort, valamint gondoskodunk a kellemes megvilágításról. Gyakran alkalmazzák az úgynevezett 20-20-20 szabályt is: körülbelül húszpercenként legalább húsz másodpercig érdemes nagyjából húsz láb, vagyis hat méter távolságra nézni. Ez csökkentheti a szem terhelését és javíthatja a mindennapi komfortérzetet.
Középkorban különösen fontossá válik a rendszeres szemvizsgálat
A látás változását könnyű az életkor természetes velejárójának tekinteni, mégis érdemes rendszeresen ellenőriztetni a szem állapotát. Egy vizsgálat számos olyan eltérés felismerésében is segítséget jelenthet, amely kezdetben nem okoz feltűnő panaszokat. Különösen fontos a rendszeres ellenőrzés cukorbetegség, magas vérnyomás, szemészeti családi előzmények vagy korábban ismert szembetegség esetén.
A negyvenes-ötvenes életévekben tehát teljesen általános, hogy az olvasáshoz már szemüveg kell, miközben a távoli látás sem olyan éles, mint korábban. A szemerő bizonyos módszerekkel és hatóanyagokkal határozottan támogatható.
Kép forrása: magnific.com