Azt, hogy a táplálkozás hatással van a testi egészségre, senki sem vitatja. De hogy a bélflóránk állapota közvetlenül befolyásolhatja a hangulatunkat, a szorongásunkat vagy akár a koncentrációs képességünket – ez még mindig sokak számára meglepő. Pedig az utóbbi évek kutatásai egyre világosabban mutatják: a bél és az agy között intenzív, kétirányú kommunikáció zajlik, amit a tudomány „bél–agy tengelynek” nevez. És ennek a rendszernek a középpontjában a mikrobiom áll.
A mikrobiom: a láthatatlan szerv
A bélrendszerünkben több milliárd baktérium, gomba és egyéb mikroorganizmus él – együtt alkotják a mikrobiomot. Ez a láthatatlan „ökoszisztéma” nemcsak az emésztésben vesz részt, hanem számos élettani folyamatban is kulcsszerepet játszik. Segít a vitaminok előállításában, támogatja az immunrendszert, sőt, befolyásolja az idegrendszeri működéseket is.
A kutatók ma már úgy tekintenek a mikrobiomra, mint egy külön szervre: dinamikus, alkalmazkodó és létfontosságú az egészség szempontjából.
Bél–agy tengely: kétirányú kommunikáció
A bél és az agy között idegi, hormonális és immunológiai csatornákon keresztül folyamatos párbeszéd zajlik. Ebben kulcsszerepet játszik a bolygóideg, amely közvetlen összeköttetést teremt a két szervrendszer között. Ha a bélflóra egyensúlya felborul, az nemcsak emésztési problémákat okozhat, hanem jeleket küldhet az agynak is, amelyek hatással lehetnek a hangulatra vagy a stresszreakciókra.
Érdekes módon ez fordítva is igaz: tartós stressz, alváshiány vagy érzelmi megterhelés megváltoztathatja a mikrobiom összetételét, ami egy ördögi kört hozhat létre.
Hangulat és baktériumok – furcsán hangzik, mégis igaz
Számos kutatás kimutatta, hogy bizonyos bélbaktériumok képesek olyan vegyületeket termelni, amelyek befolyásolják az idegrendszer működését. Például a szerotonin – amit gyakran „boldogsághormonként” emlegetnek – jelentős része nem az agyban, hanem a bélben termelődik. Ha a mikrobiom összetétele megváltozik, az közvetlenül hatással lehet a szerotoninszintre is.
Ez magyarázatot adhat arra, miért tapasztalnak egyes emberek hangulatingadozást vagy fokozott szorongást akkor, amikor az emésztésük hosszabb ideig nincs rendben.
Táplálkozás, mint beavatkozási pont
A jó hír az, hogy a mikrobiom összetétele nem kőbe vésett. Az étrenddel, életmóddal és bizonyos esetekben célzott beavatkozásokkal jelentősen befolyásolható. A rostban gazdag, természetes alapanyagokat tartalmazó étrend, a fermentált ételek és a változatos táplálkozás mind támogatják a kedvező bélflóra kialakulását.
Ezzel szemben a feldolgozott élelmiszerekben bővelkedő étrend, a gyakori antibiotikum-használat és a krónikus stressz hosszú távon gyengíthetik ezt a belső ökoszisztémát.
Mentális egészség új szemszögből
A mikrobiom szerepének felfedezése új fejezetet nyit a mentális egészség megértésében. A jövőben elképzelhető, hogy bizonyos pszichés problémák kezelésében a bélflóra helyreállítása ugyanolyan fontos szerepet kap majd, mint a hagyományos pszichoterápia vagy gyógyszeres kezelés. Már most is folynak olyan kutatások, amelyek a mikrobiom célzott befolyásolásával próbálnak enyhíteni szorongást vagy depressziós tüneteket.
Egyensúlyban a test és az elme
A bélflóra és a mentális állapot közötti kapcsolat nem csodaszerekről vagy hirtelen megoldásokról szól, hanem finom, hosszú távú egyensúlyról. Ha odafigyelünk a belső ökoszisztémánkra, az nemcsak az emésztésünknek, hanem a lelkünknek is jót tehet. Talán nem túlzás azt mondani: a jó közérzet a belekben kezdődik.
Kép forrása: freepik.com