Az allergia egyre több ember életét befolyásolja – van, akinél csak tavasszal jelentkezik enyhe tüsszögés formájában, másoknál viszont komoly életminőség-romlással is járhat. Érdemes kicsit körbejárni, milyen típusai vannak, és mire érdemes figyelned, ha úgy sejted, nálad is fennáll valamilyen érzékenység.
Mit nevezünk allergiának?
Az allergia a szervezet túlzott immunreakciója valamilyen, egyébként ártalmatlan anyagra. Ezeket az anyagokat allergéneknek hívjuk – lehetnek pollenek, ételek, poratkák, állatszőr, de akár gyógyszerek vagy fémek is. Az allergiás reakciók spektruma igen széles, az enyhe orrfolyástól a súlyos, életveszélyes anafilaxiás sokkig terjedhet.
Légúti allergiák – amikor a levegő is gondot okoz
A leggyakoribb allergiatípusok közé tartoznak a légúti allergiák, amelyek tünetei főként tüsszögésben, orrdugulásban, szemviszketésben és köhögésben jelentkeznek.
A szezonális allergia, vagy más néven szénanátha tipikusan tavasszal vagy nyáron okoz kellemetlenségeket – leginkább a fák, füvek, gyomok pollenjei váltják ki. Vannak, akiknél ez egész évben fennáll, ilyenkor beszélünk perenniális (egész éves) allergiáról, amit például poratka vagy állatszőr válthat ki.
Ételallergiák – amikor az evés veszélyt jelent
Az ételallergia akkor alakul ki, ha az immunrendszer egy adott élelmiszert veszélyesnek ítél, és ennek következtében heves reakciót indít el. A leggyakoribb allergének közé tartozik a tejfehérje, a tojás, a mogyoró, a diófélék, a szója, a hal és a tenger gyümölcsei.
A tünetek lehetnek enyhék – például csalánkiütés vagy hasfájás –, de súlyosabb esetben akár légzési nehézségek vagy eszméletvesztés is felléphet. Gyakori tévhit, hogy minden kellemetlen reakció ételallergia, pedig sokszor inkább ételintoleranciáról van szó – ez egy másik, enyhébb folyamat.
Bőrallergiák – ha a bőr jelez
A bőrallergiák látványos és sokszor kellemetlen tünetekkel járnak: kiütések, viszketés, ekcéma, duzzanat. A kontaktallergia például akkor alakul ki, amikor a bőr érintkezik valamilyen allergén anyaggal – például nikkel, latex, kozmetikai összetevők vagy illatanyagok válthatják ki.
Gyakori a csalánkiütés is, amely hirtelen jelentkezik és gyorsan múlik, viszont újra és újra előjöhet. A bőrallergiák diagnosztizálásához gyakran epicutan tesztet használnak, ahol apró allergénmintákat visznek fel a bőrre, majd figyelik a reakciót.
Gyógyszerallergiák – rejtett veszély a pirulákban
Bármilyen gyógyszer kiválthat allergiás reakciót, de a leggyakoribbak közé tartoznak az antibiotikumok (különösen a penicillin), fájdalomcsillapítók, gyulladáscsökkentők és egyes kontrasztanyagok.
A tünetek között szerepelhet kiütés, viszketés, láz, de súlyos esetben anafilaxiás reakció is előfordulhat. Fontos, hogy ha egyszer már tapasztaltál ilyen reakciót egy gyógyszernél, azt mindig jelezd orvosnak és gyógyszerésznek!
Rovarcsípés-allergia – több, mint egy kis duzzanat
A méhek, darazsak, hangyák csípései bárkinek fájdalmasak lehetnek, de allergiásoknál komoly tüneteket is okozhatnak. A helyi duzzanat és fájdalom mellett súlyosabb esetben szédülés, nehézlégzés, hányinger vagy ájulás is előfordulhat.
Az ilyen típusú allergiában szenvedőknek érdemes sürgősségi adrenalint (epipen) maguknál hordaniuk, különösen nyáron vagy természetjárás közben.
Allergiás reakció vagy intolerancia?
Sokan összekeverik az allergiát az intoleranciával. Míg az allergia az immunrendszer túlzott reakciója, az intolerancia esetén az emésztőrendszer nem tud megfelelően feldolgozni egy adott anyagot. Jó példa erre a laktózérzékenység, amelynél a szervezet nem termel elegendő laktáz enzimet. Fontos különbség, hogy az intolerancia kellemetlen, de nem életveszélyes – ellentétben az allergiával.
A diagnózis fontossága
Ha visszatérő tüneteket tapasztalsz, ne próbáld meg saját magad diagnosztizálni az allergiát. Az allergológiai vizsgálatok – például bőrpróbák, vérvizsgálatok – segítenek pontosan meghatározni, mire vagy érzékeny. Ez nemcsak a kezelést könnyíti meg, de segít megelőzni a komolyabb következményeket is.
Lélegezz fel: van élet allergiával is
Allergiásnak lenni nem jelenti azt, hogy le kell mondanod az életről vagy állandóan félned kell. A megfelelő diagnózis, tudatosság és – ha szükséges – gyógyszeres kezelés segítségével jól kezelhető állapot. Érdemes naprakészen informálódni, és nyitottan kezelni a jeleket, amiket a tested küld – így könnyebb lesz elkerülni a felesleges kellemetlenségeket.